288-16-01

Budapest, Csontváry-múzeum
tervpályázat
2016

építész munkatárs:
Kenéz Gergely

Ez a munka Kenéz Gergőnek köszönhető. A Gerlóczy utca, Károly körút sarkára készített diplomaterve adta az ötletet a pályázaton való induláshoz.

Gergely diplomatervét az opponens, Jószai Ágnes ekképp méltatja:
Kenéz Gergely nem akármilyen célt tűzött ki maga elé, mikor diplomatémájául a Belváros egyik leghangsúlyosabb foghíj-telkén egy több mint 50 méter magas tornyot álmodott meg a körúti és környékbeli vertikális elemek új, friss, markáns elemeként. Deklarált JEL-ként. Kockázatos, de egyúttal bravúros mutatványba kezd, akárcsak egy extrém sportoló, vagy egy műugró. A terv precíz, kidolgozott, biztoskezű, a helyszínválasztás dicséretesen merész. Alaposan feldolgozott távolabbi történeti kontextus (városháza körüli történések), figyelembe vett és ismert közelmúltbeli események (számos tervpályázat a helyszínre), átgondolt városépítészeti erővonal-elemzés után Kenéz Gergely a kulturális funkciójú közösségi csomósodási pont létrehozásának céljával, a meglévő Tűzőrségi épület megmentésének óhajával, hozzáépítéssel egyszerre tud – igazodó, alkalmazkodó, a környezetre rímelő viselkedési módokat és – meglepő, előremutató, haladó, feltűnő gesztusokat felvillantani. A terv erről a mértékkeresésről, az egyensúlyozásról szól, és pont ebben a mérlegelésben rengeteg izgalmas kérdést felvet, előrebocsátom, a legtöbb kérdésre megnyugtatóan választ is ad. Szükséges-e, szabad-e jelszerű épületet lerakni, milyen mértékig lehet égbetörőnek lenni? Rokonszenves megoldás, hogy a terv hagyja lélegezni a Városháza Parkot, elviekben kisebb lábnyomú beépítéssel próbál nagyobb sűrűsödést elérni. A Tűzőrségi épülettel való fizikai kapcsolat lehorgonyozza a tornyot, mind időben, mind térbeli értelemben. A magas tömegnek jót tesz az a talp, amit az alacsonyabb épülettömeg jelent, és szép homlokzati gesztus a visszaépített rizalit, a rostélyos, áttörtebb Gerlóczy utca felőli, illetve Merlin-felőli homlokzati traktus. Az egyszerű, léptékváltó mértani testek párbeszédbe elegyednek a Merlin dongaboltozatos tömegével; az árkádosság, a nyíláskiosztás révén visszaköszön a Madách-házak architektúrája; kicsit didaktikusan, de az épület bókol a szomszédos sarokház magassága előtt is; miközben ügyes húzás, hogy az első szint visszaugrasztása az alsó tömböt emberibb léptékűvé teszi az utca embere számára. Biztos forma- és arányérzékre vall, ahogy a masszív épületszobor három kubusa felfelé kissé könnyebbedik, a legfelső terasz-szinten átlyuggatódik…

Nos. Ennek a tervnek a helyszínrajzán megjelenik az a vonal, amely a Városháza tömbjét zárja. Tervünk, melyet közösen készítettünk, ezt a vonalat „épületesíti” – horizontális toronyként.

23

további anyagok (pdf)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s