291-16-18

Paks városközpont, tervpályázat
2016

építész munkatárs:
Kern Orsolya

Ez a munka „búcsúelőadás” volt. Sok-sok év után úgy éreztem, megszakad a kapcsolat Pakssal. És nincs szebb búcsú, mint még egyszer nekiveselkedni és végiggondolni valami új leckét. Sok pályázatot készítettünk ide. Valamennyi emlékezetes volt. Nem volt tétje, könnyed koncepcióalkotásként éltük meg. Mindig friss, jóízű tervek, rajzok születtek, térstruktúra- és formakísérletek, újszerű használati felvetések.

Ez most sem volt másképp. A téma remek! A megoldást szeretjük!

Részlet az írásban rögzített gondolatmenetből:

Célunk a paksi új városközpont tervezésekor a hely továbbépítése, a meglévő struktúrából kiolvasható tudás kortárs újrahasznosítása volt.
Szándékunk a továbbépítés, a 300 éve folyamatosan fejlődő, változó városszövet kiegészítése, fejlesztése. Ennek alapvető feltétele a megismerés. A történet természetes továbbírása, folytatása a megfigyelésen alapul, ami a megismerés legfontosabb eszköze, eredménye pedig a megértés.
A megismerést a történeti térképek nagymértékben segítették. Rögzítették a városi szövet fejlődését, az adottságokhoz, a használathoz igazodó természetes alkalmazkodást: a Duna ívéhez simuló szerkezetet, a tömbök állását, az úthálózat Dunára merőleges szálait és a vele párhuzamos főutcát, a közösségi központok fejlődését, szaporodását.

A folyamat részei:
– 300 év organikus növekedés
– 2 hónap tervezés – tervpályázati terv
– ebből 1,5 hónap a vizsgálat, azaz a megfigyelés
Adottságok:
– helyismeret: 2 x 20 év szorosabb, lazább kötődés Pakshoz pályázatok, épületek révén
– a vizsgálat eredményei, tanulságai:
– az úthálózat jellegzetessége, a főutcával párhuzamos Báthori utca (200 éve)
– az 1970-es évek új központja, a főutcára fűzött térrel (40 éve)
– a tömbök és az úthálózat kialakult rendje, karaktere

A vizsgált térképek időrendi sorát a légifotók zárják, a konzervgyári iparterület megjelenése előtti, majd annak megépültével a mára kialakuló képpel. A fotók új struktúrát mutatnak, mely szigorúbb, következetesebb, egységesebb. Ez is a történeti fejlődés része, tehát befolyásolja, alakítja a továbbépítést.

A javasolt képlet számunkra szerethető és tanulságos. Aprónak tűnő „felfedezés” indítja el a két „csomópontban” való gondolkozást. Két szerepkör, két hangulat. Ezt dolgoztuk ki a digitális technika és a kézi rajz ötvözésével. Utalva a korszerű, de a hagyományokat továbbépítő megoldásainkra.

23

további anyagok (pdf)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s