217-10-11

Paks, Deák-ház
Klímatörténeti Múzeum
2001–2016

építész munkatársak:
Boór András
Kern Orsolya
Rózsás László
Kemes Balázs
Kund Iván Patrik
Gerzsenyi Tibor

Részlet a Középületek közvetlen közelségben c. könyvben megjelent írásból:

Előtanulmányainkra alapozva úgy gondoljuk, hogy a Szépművészeti tervezése talán legszorosabban Rafael Moneo madridi Prado bővítéséhez igazította magát. Igyekezvén tanulni az ottani hiányosságokból, nagyon jól felépített tervezési programmal alapoztuk meg a tervezett beruházást. Az alapvetően sikerorientált megrendelői kör nagyon körültekintő, rengeteg szakembert megmozgató előkészítő munkát végzett. Ez az alapos, nemzetközi felkészítő munka volt az, amit Pakson, a léptékkülönbség ellenére is, jól kamatoztathattunk. Úgy érzem, a számos és lényegi különbség ellenére az elvárások azonosnak tekinthetők, a felvállalt szerepeket, a ház „tudását” illetően párhuzamok húzhatók. Hiszen a feladat az volt itt is, ott is, hogy biztosítsunk teret a múzeumpedagógiának, előadónak, shopnak, kávézónak, társalgónak, információnak, ruhatárnak, vizesblokknak és tágas előcsarnoknak.
Olyan tereket kellett tehát létrehozni, amely teret ad és így erősíti és heterogénné teszi az interakciót a látogatókkal, kiszélesíti az érdeklődők és a tevékenységek körét is. Paksnál az említett funkciók közül többet összevontunk, egy térbe integráltunk. Így a már említett új épület, a Klímacentrum földszintje kávézó, társalgó, ruhatár, információ, shop „egy személyben”, míg az emeleti foglalkoztató múzeumpedagógiát, előadásokat, rendezvényeket fogad a kortárs szalon, akárcsak a kis ház, külső rendezvények számára nyitott, azok befogadó tere. A két, párba állított múzeum tervezési programjában az átfedés szinte teljes értékű, mégis ahhoz, hogy a működésben is azonosságot tudjon majd mutatni a két ház, a tervező, tehát saját hozzáállásunkon is igazítani, módosítani kellett.
Az optimális megoldáshoz az építésznek meg kellett újulnia legalább két területen: a feladat rendkívüli összetettsége miatt az együttdolgozás/együttgondolkozás az átlagosnál is nagyobb jelentőséggel bírt. Ez egyben új magatartást követelt. Az alkotás folyamatának a munka elejétől kezdve teljes körben kellett végbemennie, miközben a hagyományos tervezési folyamat nem von be minden szereplőt már az indulás pillanatában. Elég hamar ráébredtünk, hogy elengedhetetlen, hogy minden szempont (így a kurátori, belsőépítészeti, grafikai, kommunikációs) a maga súlyával és jelentőségével arányosan és folyamatosan jelen legyen és képviseltesse magát. Nagyobb általánosságban: a tervezés egyre szélesebb körű alkotócsoportot feltételez.

(In:Klobusovszki Péter – Somogyi Krisztina (szerk.): Középületek közvetlen közelségben, Középülettervezési Tanszék, Budapest 2017)

2345

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s